Nagyon torz és fenntarthatatlan táplálkozásunk összetétele

greenfo/MTI

2018. október 27. 11:02

Nagyon torz és fenntarthatatlan táplálkozásunk összetétele

A szükséges zöldség és gyümölcsmennyiség harmada elérhető, gabonából viszont másfélszeres a globális többlettermelés. Ha nem változik meg a mezőgazdasági termelés összetétele, a világnak 12 millió hektárral több szántóföldre és 1,3 milliárd hektárral több mezőre lesz szüksége 2050-re, ha el akarja látni élelmiszerrel az előre jelzett 9,8 milliárdnyi lakosát.

Ha mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon - olvasható a Guelphi Egyetem szakembereinek tanulmányában. A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és " lényeges eltérést" mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.

A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet - idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál. "Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből" - tette hozzá a professzor.  A kanadai tanulmány készítői kiszámolták, mennyi élelmiszert állítanak elő világszerte és összehasonlították azt a Harvard Egyetem Egészséges tányér elnevezésű táplálkozási ajánlásával, amely azt javasolja, hogy bármilyen étrend felét zöldség és gyümölcs, 25 százalékát teljes kiőrlésű gabona alkossa, és a többi legyen fehérje, zsír és tejtermék. 

Az élelmiszercsoportokat a szakemberek adagokra osztották és azt találták, hogy a világ jelenleg egy személy számára 50 százalékkal többet termel gabonából, miközben csak harmadát termeszti zöldségből és gyümölcsből, és a szükségesnél négyszer többet cukorból.

Ha  nem változik meg a mezőgazdasági termelés összetétele, a világnak 12  millió hektárral több szántóföldre és 1,3 milliárd hektárral több mezőre  lesz szüksége 2050-re, ha el akarja látni élelmiszerrel az előre  jelzett 9,8 milliárdnyi lakosát - olvasható a tanulmányban.

Közelmúltbeli kutatások szorgalmazzák, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek, hogy a környezetnek ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat. Az állattenyésztés a felelős a globális üvegházhatású-gázkibocsátás 14,5 százalékáért az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint, és a tudósok azt mondják, hogy a kevesebb húsfogyasztás csökkentheti a környezeti károkat.  A szakemberek azt is kimutatták, hogy ha az egészséges étrendi ajánlásoknak megfelelően megváltozik a mezőgazdasági termelés szerkezete, 50 millió hektárral kevesebb szántóföldre lenne szükség, mivel a zöldség- és gyümölcstermesztéshez kevesebb termőterület kell, mint a gabona, a cukor és a zsír előállításához. Ennek eléréséhez azonban az szükséges, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek és az agrárszektor több fehérjetartalmú növényt termesszen - vélik a szakemberek.

A környezetrombolást is jelölnék a dánok az élelmiszereken

A környezetrombolást is jelölnék a dánok az élelmiszereken

Dániában született egy törvényjavaslat, amely előírná, hogy az élelmiszereken jelölni kell, azok mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A környezetvédelmi miniszter szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók a bevásárlás során könnyebben fel tudják mérni a termékek környezetre gyakorolt hatását.
Amennyiben kifejlesztik a környezettudatos jelölőrendszert, az a többi országot is a tudatosabb élelmiszer-vásárlásra ösztönözheti – írja a Global Citizen. A kezdeményezés egy 38 pontból álló környezetvédelmi intézkedéscsomagnak a része, amit a dán kormány nemrég mutatott be. 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés